Kezdőlap

Rólam

Nascar

Linkek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kezdetek

Nem sokkal a második világháború után,1948-ban,amikor Európa még romokba hevert,az Óperenciás-tengeren is túl,a floridai Daytona Beach homokos partján rendezték meg az elsõ Stock Car Racinget,azaz a szériakocsik versenyét.Mivel háború után az autógyárak még nem vették fel a piaci igényekhez igazodó gyártási ritmust,a versenyzõk fõleg a háború elõtti autókkal vívták csatáikat.A legfõbb problémát ekkor a gumi és futómû gyengesége okozta.Egy kétszeres bajnok, Tim Flock például csapóajtót szerelt a padlóra,amit lánccal tudott kinyitni,ezen keresztül nézhette meg a jobb elsõ kerék állapotát."Mikor láttam a szövetet,tudtam,hogy egy-két körön belül ki kell állnom" - mondta Flock.
1949-ben idõsebb Bill France meglátta NASCAR jövõjét.Egészen pontosan azt,hogy a nézõk olyan autók versenyére kíváncsiak,melyeket másnap az autószalonban megvásá-
rolhatnak.A legnagyobb piac a limuzinoké volt,tehát a versenyautókat is ezekbõl ala- kították ki.Így ráadásul az elõállítás sem került sokba.A versenyzõk,késõbb a gyári csapatok az egyes márkák kétajtós modelljeit vitték a harctérre és ez azóta is így történik a versenyeken.Az elképezelés helyes volt,máskülönben nem lenne egyes futamok nézettsége a Forma-1 fölött.
Az elsõ néhány évadban nem egyszere elõfordult,hogy kölcsönzõs kocsival álltak rajt-
hoz szerencsevadász fiatalok - általában össze is törték a gépeket,és persze,magukat is.
Könnyen sérülhettek a pilóták,mivel az autókon csak mechanikai módosításokat eszközöltek,az ablakok üvegbõl voltak,bukócsöveket nem alkalmaztak(ezt 1952-ben tették kötelezõvé),az öveket pedig kötelekbõl gyártották.Mivel a bukócsõ nehéz volt,
sok "ügyes" próbálkozók fából készített utánzattal szerették volna kijátszani a szabály-
okat.Hamarosan rájöttek azonban,hogy a bukócsõ nemcsak "egészségmegõrzõ készítmény", hanem okosan beszerelve nagyságrendekkel növeli a kocsi merevségét.Egyre nõtt a sportág népszerûsége,amit a gyárak sem hagytak figyelmen kívül.Saját autókat indítottak a korszerûbb pályákon és megkezdõdött a tuningpiac élénkülése is.
Az elsõ jelentõs lépés a versenygumik felszerelése volt,amiket a Pure Oil Company szállított a csapatoknak 1952-tõl.Azelõtt utcai gumik voltak használatban.1953-ban az Olds kezdett el autóin versenyzésre kifejlesztett futómûvet alkalmazni,ami végképp elindította a lavinát.
1955-ben a Chevrolet elkészítette a 355 köbinches (5,8 literes) V8-as motort,amely alapjait tekintve ugyanaz a blokk,ami napjainkban megtalálható minden Chevrolet NASCAR versenyautóban.E motor paramétere lett napjainkban használt NASCAR szabályzat alapja is a hetvenes évek lóerõháborúja után.Minden gépnek 5,8 literes,V8-as,karburátoros motorral kell rajthoz állnia.
Speciális karburátorok,spirálrugós hátsóhíd és alumínium alkatrészek kerültek bevetésre mindez az 50-es években !!!

1958-ban került sor az utolsó tengerparti versenyre,Daytonában ugyanis a kovetkezõ szezonra már készen állt a híres oválpálya,aDaytona Superspeedway. Rögtön három másik is épült Amerika különbözõ részein,a gyárak pedig egyre többet profitáltak a gyõzelmekbõl,és egyre többet fordítottak NASCAR fejlesztésekre.A hatvanas évekre teljesen átváltoztak a gépek,és már csak külsejükben hasonlítottak a szériakocsikra.
Ez idõ táját került bevezetésre az autók méretére vonatkozó szabályzat is,hogy kizárják a könnyû sportkocsikat a versenyekrõl.Ezért volt az,hogy a hatvanas évek Muscle Carjai mind ugyanakkorák voltak.
A hatvanas évek elsõ felében a GM autók alig engedtek valakit a dobgó közelébe.A 61-62-es évadban a Pontiac több gyõzelmet szerzett,mint a NASCAR történetében bármely gyártó ennyi idõ alatt,szám szerint 52-t.A küzdelem nemcsak a pályán folyt,hanem a gumigyártóknál is : a Firestone lett a legfõbb beszállító,de már támadta a Gooodyear.A gyárak törekvései és fejlesztései iszonyatosan növelték a sebességet,de szerencsére ezzel párhuzamosan a biztonságot is.Egyre nõttek a motorok,nem volt ritka a 7 literes erõforrás sem,A lóerõháború csúcsán lépett pályára az azóta legendássá vált Richard Petty is egy hemi-motoros Plymouth volánja mögött.Mindjárt a csúcsra tört,megnyerte élete elsõ daytonai futamát,majd ezt késõbbiekben megismételte hatszor.
A Hemi-motoros Dodge és Plymouthok pilótárin kívül akkoriban senki sem lehetett az elsõk között.Mivel a versenyek egyhangúvá váltak,radikális szabálymódosításokat eszközöltek a versenyzésben, legfõképp a motorok méretét és teljesítményét illetõen.
Az óriásmotorok korszakában azonban pilótalegenda születte.A hetvenes évek elején amár említett Richard Petty sorra szerezte bajnoki összesített gyõzelmeit és rengeteg azóta is érvényes rekordot állított fel.Petty második generációs versenyzõ volt,apja már az ötvenes években indult a Nascar versenyeken.(A család negyedik generációs versenyzõje, Adam Petty tavaly egy tesztelés során szenvedett halálos balesetet)
A tavaly visszavonult, többszörös bajnok Darrel Waltrip '75-ben nyert elõször bajnoki futamot Nashwille-ben.Ugyanebben az évben került a NASCAR színpadára a februárban elhunyt legenda Dale Earnhardt is, Charlotte-ban,ahol 22. helyen végzett a 600 méföld-es távon.

A jelen

A világszerte népszerûvé váló sportban folyamatosan léptek színre sikeres pilóták,de a következõ szenzációra kicsit várni kellett.Pontosan 1995-ig,amikor Jeff Gordon írt történelmet azzal,ahogy 24 évesen megnyerte a bajnokságot,így 1950 óta õ a legfiatalabb
lett - akkoriban azonban csak ez a korosztály versenyzett.A gyõzelmet 1996-ban 2.helyre cserélte,de '97-ben és '98-ban újra megszerezte így végleg a tinilányok és a fiatal NASCAR rajongók kedvencévé vált.
Napjainkban még mindig az élmezõnyben van,de az aktuális sztárversenyzõ Bobby Labonte,
aki '99-ben szerezte meg a bajnoki címet.Az 53 évvel ezelõtti átalakított szériakocsik helyett ma már csúcstechnológiával készülõ versenygépek róják a köröket.
A siker titka az,hogy a versenyautókkal megegyezõ formájú autókat bárki megvásárol-
hatja a kereskedésben.Ez az, ami a NASCAR versenyket rendkívül népeszerûvé teszi.Na meg persze, a 43 db villámgyors,V8-as,karburátoros paripa mennydörgése a betonteknõben.
Jelenleg három NASCAR sorozat folyik párhuzamosan.Az õsszéria a Winston-Cup,ahol 750 lóerõs 5,8 literes V8-as erõforrással szerelt rakéták csapnak össze általában 500 mérföldes távon (kb.800 km) 200 mérföld feletti (320 km/h) sebességgel.Ide a Busch szériából vezet az út,ahol ugyanezek a gépek 550 lóerõre fojott motorral küzdenek.
1995-ben indult útjára a szintén népszerû Craftmans Truck-széria, itt az USA-ban millió számra gyártott pick-upok versenyeznek 710 lóerõs teljesítménnyel,és elérik a 190 méföldes sebességet is.

Jelenleg a versenyek szinte csak oválpályán zajlanak.Ez alól kivétel Sears Point és a Watkins
Glen-i pálya (régebben még Forma-1-es versenyeket is rendeztek itt).Egy évben kb 34 versenyt rendeznek (2001-ben már 36-ot),és a pályák hossza a fél mérföldes kis pályától kezdve a 2 mérföld nagyságú ún. "Super Speedway"-ekig terjed.Ezeken a pályákon 300 km/h fölötti átlagsebességgel repesztenek ! Az autók hangja is egy kicsit hasonlít az CART-os autókra,mert itt nagyobb fordulatszámon is mennek.
A NASCAR idõmérõk úgy zajlanak,hogy kisorsolva egymás után pályáktól függõen 1 vagy 2 mért kört tehetnek meg.Ha esetleg a bemelegítõ körben kicsúszik a versenyzõ (ami hideg gumikkal elõfordul sokszor),vagy még a második mért köre elõtt,akkor még a pótautóval újra indulhat.Viszont ha 1 kört lehet csak megtenni,és a mért körét nem tudja lefutni,akkor is még elindulhat a versenyen legutolsóként ("provisional").Egy versenyen maximum 43 versenyzõ indulhat el.
A versenyek repülõrajttal indulnak.Itt Pace Car-nak vagyis felvezetõ autónak hívják az Európában megszokott Safety Car-t.A box is eltér az európaitól,itt ún. Pitlane-ek vannak,tehát csak egy hosszú utca,ami mellett ugranak ki a szerelõk.Ha a kocsival valami baj van akkor a pitlane háta mögé mennek be, mert ott vannak a "garázsok".
A versenyek sorrendje mindig az amerikai himnusz eléneklésével kezdõdik,utána pedig a
"Gentlemen,start your engines !" - szavakkal elindul a felvezetõ kör.A felvezetõ autó miután elhagyta a pályát,zöld zászló lengetésével elindul a futam.Ha valamilyen baleset történik,
vagy egy lerobbant autó olajat fröcsköl a pályára,mindjárt sárga zászlós jelzéssel leállítják a futamot,és bejön a Pace Car.
Így a vezetõ pilóta nem tud akkora elõnyre szert tenni,mint pl a Forma-1-ben.Persze ilyenkor szinte az egész mezõny a pitbe van,és itt folyik nagy harc a helyezésekért.Elõfordul,
hogy egy versenyzõ 6-7 hellyel is elõbbre tud jönni,ha olyan jól dolgoznak a szerelõi.
A Winston Kupában jelenleg Ford,Chevrolet,Pontiac,és Dodge márkák autói vannak jelen.